Все документы темы | ||
|
Соглашение о перемирии с ВенгриейДата подписания: 20 января 1945 г.Место подписания: г. Москва. Язык документа: составлен в одном экземпляре на русском, английском и венгерском языках. Экземпляр подлинника передан на хранение Правительству СССР. Заверенные копии Соглашения будут переданы другим правительствам стран, от имени которых подписывается данное Соглашение. Состав Соглашения: состоит из преамбулы, 20 пунктов, шести приложений и протокола к Соглашению. Вступление в силу: с момента подписания. Уполномоченные сторон: От СССР, США и Великобритании: Ворошилов Климент Ефремович, представитель Союзного (Советского) Главнокомандования, маршал Советского Союза. От Временного Национального правительства Венгрии: Янош Дьендеши, министр иностранных дел, Янош Вереш, министр обороны, Иштван Балог, статс-секретарь кабинета министров. Условия Соглашения: 1. Венгрия вышла из войны, порвала отношения с Германа объявила Германии войну, обязуясь интернировать всех граждан Германии на своей территории, выставить против Германии не менее 8 пехотных дивизий под общим руководством советского главнокомандования, которые после прекращения войны будут демобилизованы. 2. Венгрия обязуется эвакуировать все свои войска с оккупированных ею территорий Чехословакии, Югославии и Румынии в пределы границ Венгрии на 31 декабря 1937 г. и аннулировать все законодательные и административные акты, относящиеся к аннексии территорий соседних стран. 3. Венгрия обеспечивает советским и другим союзным войскам свободное передвижение по своей территории, как этого требует военная обстановка, и оказывает этому передвижению содействие за свой счет. 4. Венгрия освободит всех союзных военнопленных и обеспечит их питанием, одеждой, транспортом и медицинским обслуживанием при возвращении их в свои государства. 5. Венгрия освободит всех лиц, независимо от национальности, содержавшихся в заключении за их деятельность в пользу Объединенных наций, а также отменит все расовые, религиозные дискриминации. 6. Венгрия возвратит Советскому Союзу, Чехословакии и Югославии все вывезенное с их территорий имущество, ценности, материалы, принадлежащие учреждениям, организациям и отдельным ли¬цам. 7. Венгрия передаст в качестве трофеев все военное имущество Германии включая суда, находящиеся на ее территории, в распоряжение советского командования. 8. Венгрия обязуется не допустить экспроприации или вывоза имущества, ценностей, валюты, принадлежащих Германии, без разрешения СКК. 9. Венгрия обязуется передать советскому командованию все суда, принадлежащие Объединенным нациям в дунайских портах, для использования на время войны с последующим возвращением этих судов их владельцам. 10. Венгерский торговый флот будет подчинен оперативному контролю советского командования для использования его в общих интересах союзников. 11. Венгерское правительство должно регулярно выплачивать денежные суммы в венгерской валюте для нужд Союзного главнокомандования, а также обеспечить использование всех промышленных, транспортных, топливных средств и средств связи в соответствии с инструкциями СКК. 12. Убытки, понесенные СССР, Чехословакией, Югославией в связи с венгерской оккупацией их территорий, будут возмещены, причем не полностью, а частично, в сумме 300 млн. долларов в течение шести лет в виде товаров (машины, суда, зерно, скот); из этой суммы 200 млн. идут СССР, а 100 млн. - Югославии и Чехословакии. Сумма убытков, причиненных Венгрией другим государствам, будет определена позднее. 13. Венгрия обязуется восстановить все права и интересы Объединенных наций и их граждан, какими они были до войны. 14. Венгрия будет содействовать задержанию и розыскам военных преступников. 15. Правительство Венгрии немедленно распустит все фашистские, военные, военизированные и другие организации, которые вели враждебную союзникам деятельность и пропаганду. 16. Издание, ввоз, распространение периодической печати и литературы в Венгрии, деятельность радиостанций, почты, телеграфа телефона, постановки театров, кино - все это происходит только по соглашению с советским командованием. 17. Венгерская гражданская администрация восстанавливается и действует в полосе, отстоящей от линий фронта на расстояние не менее 50 - 100 км, причем венгерские власти должны выполнять все указания советского командования и СКК, направленные на выполнение условий перемирия. 18. На весь период перемирия в Венгрии учреждается СКК председательством советского представителя и при участии представителей США и Великобритании. До прекращения военных действий против Германии СКК будет находиться под общим руководством советского командования. 19. Объявляются несуществующими решения Венского арбитража от 2 ноября 1938 г. и 30 августа 1940 г., касающиеся Трансильвании. При подписании Соглашения о перемирии присутствовали в качестве наблюдателей и свидетелей представители Чехословакии и Югославии. Приложения к Соглашению о перемирии между СССР, США и Великобританией - с одной стороны и Венгрией - с другой стороны. Дата подписания: 20 января 1945 г. Место подписания: г. Москва. Язык документа: составлен в одном экземпляре на русском, английском и венгерском языках; заверены три копии. Состав: шесть приложений, нумерованных латинскими литерами от А до F. Содержание: A. Приложение к ст. 1. Венгерское командование передаст советскому командованию все имеющиеся у него сведения о германских вооруженных силах, планах боевых действий, схемы, карты, оперативную документацию. Меры по интернированию германских граждан не распространяются на евреев. B. Приложение к ст. 3. Под упомянутым в ст. 3 содействием Венгрии советскому командованию подразумевается предоставление всех военных, военно-воздушных, военно-речных сооружений, портов, казарм, складов, аэродромов, устройств, метеостанций, средств связи с персонала необходимым для их обслуживания. C. Приложение к ст. 11. Венгерское правительство изымет и выкупит всю находящуюся на территории Венгрии валюту, выпущенную советским командованием и безвозмездно передаст ее этому командованию. Венгерское правительство не допустит передачи венгерских заграничных и внутренних актов иностранным государствам без разрешения советского командования. D. Приложение к ст. 12. Наименования видов товаров, поставляемых Венгрией Советскому Союзу, Чехословакии и Югославии, будут определены особыми соглашениями, как и сроки поставок. Поставки должны осуществляться по ценам 1938 г. с надбавкой 15% на промышленное оборудование и 10% на все остальные товары. В основу расчетов положен доллар США по золотому паритету на день подписания Соглашения: т.е. 35 долларов за 1 унцию золота. Венгрия в первую очередь предоставит продукты питания населе¬нию Югославии и Чехословакии в счет будущих репараций. Е. Приложение к ст. 16. Все виды связи иностранных посольств и миссий с заграницей будут осуществляться из Венгрии только в порядке, установленном советским командованием. F. Приложение к ст. 18. Для контроля за выполнением Соглашения о перемирии создается СКК, указания которой обязаны выполнять все органы венгерского правительства. СКК создает свои секции и может иметь в разных местах Венгрии своих офицеров, поручая им выполнение разных функций по контролю. Местопребывание СКК - г. Будапешт. Протокол к Соглашению о перемирии с Венгрией. Дата подписания: 20 января 1945 г. Место подписания: г. Москва. Язык документа: составлен в трех экземплярах, каждый на русском и английском языках. Состав протокола: состоит из двух пунктов. Уполномоченные сторон. От СССР: Деканозов Владимир Георгиевич, заместитель наркома иностранных дел. От США: У А. Гарриман, посол в Москве. От Великобритании: Д. Бальфур, поверенный в делах посольства Англии в Москве. Содержание протокола: 1. Термин «военное имущество», упомянутый в ст. 7, рассматривается как все имущество, принадлежащее военным, полувоенным и военизированным соединениям противника. 2. Использование и время возврата речных судов, упомянутых в ст. 9, будут предметом обсуждения между правительствами СССР и союзников. Цитируется по: Похлебкин В.В. Великая война и несостоявшийся мир 1941 – 1945 – 1994. Военный и внешнеполитический справочник. М., 1997. С. 286 – 289.
Текст документа на венгерском языке MEGYEGYEZÉS a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagybritannia Egyesült Királysága és Észak-Irország, az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között létrejött FEGYVERSZÜNETI SZERZÕDÉSRÕL Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a többi Egyesült Nemzet ellen folytatott háborúban elismerve Magyarország vereségének tényét, elfogadja az említett három hatalom megbízottja által az összes Egyesült Nemzetek nevében, amelyek Magyarországgal háborút viselnek, előterjesztett fegyverszüneti feltételeket. A fönt kifejtettek alapján a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság nevében Vorosilov K. E., a Szovjetunió marsallj, erre a a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányai által megfelelőképpen megbízva, az összes Egyesült Nemzetek nevében, melyek háborús viszonyban állnak Magyarországgal, intézkedve egyfelől és másfelõl az Ideiglenes Nemzeti Kormányt képviselő Gyöngyösi János külügyminiszter, Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter és Balogh István, a kormány államtitkára, ellátva a szükséges megbízatással, aláírták az alábbi feltételeket: 1. a) Magyarország megszünteti a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzetek, közöttük a Csehszlovákia ellen viselt háborút. Németországgal fennálló minden viszonyát megszakítja és hadat üzen Németországnak. b) Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy lefegyverzi a Magyarország területén levő német fegyveres erőket és hadifoglyokként átadja azokat az Egyesült Nemzeteknek. Arra is kötelezi magát, hogy internálja a német állampolgárokat. c) Magyarország kormánya kötelezi magát olyan szárazföldi, tengeri és légihaderő fenntartására és rendelkezésre bocsátására, amelyek a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság fő vezetése alatt is szolgálatra rendeltethetnek. Ezzel kapcsolatban Magyarország legalább 8 nehéz fegyverzettel ellátott gyalogos hadosztályt állít ki. Ezek az erők szövetséges területen nem használhatók fel, csak az érdekelt szövetséges kormány előzetes beleegyezésével. d) A Németország elleni hadműveletek beszüntetésével a magyar erők lefegyverzendők és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt békeállományba helyezendők. (Lásd: melléklet 1. pontját.) 2. Magyarország kötelezi magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területéről kivonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozást és bekebelezést, amelyet Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia területének Magyarországhoz való csatolására szövegeztek. 3. Magyarország kormánya és hadseregfőparancsnoksága biztosítja a szovjetcsapatok és más szövetséges csapatok számára a szabad mozgás lehetőségét Magyarország területén bármely irányban, ha azt a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság és a katonai helyzet megkívánja. Emellett Magyarország kormánya és főparancsnoksága a csapatszállításokat minden rendelkezésre álló eszközel saját költségén elősegíti. (Lásd: melléklet 3. pontját.) 4. Magyarország kormánya haladéktalanul szabadon bocsátja az összes Szövetséges hadifoglyokat és internáltakat. Magyarország kormánya további utasításig saját költségén elegendő ruházattal, élelemmel, orvosi segítséggel stb. látja el az összes szövetséges hadifoglyokat, internáltakat, áttelepített és menekült személyeket, köztük Csehszlovákia és Jugoszlávia polgárait. Szállítási eszközökről is gondoskodik, hogy e személyek bármelyike visszatérhessen saját országába. 5. Magyarország kormánya állampolgárságukra és nemzetiségükre való tekintet nélkül haladéktalanul szabadon bocsátja mindazon személyeket, akik az Egyesült Nemzetek javára kifejtett tevékenységükkel kapcsolatban faji származásuk, vagy vallási meggyőződésük következtében őrízetben vannak és hatályon kívül helyez minden erre vonatkozó sérelmes törvényt és korlátozást. Minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy a magyar területen levő összes személyek és menekültek, ideértve a zsidókat is, legalább olyan védelemben részesüljenek, mint saját polgárai. 6. Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által megállapított határidőben teljes épségben kiszolgáltatja a Szovjetuniónak, valamint Csehszlovákiának és Jugoszláviának, az összes Egyesült Nemzeteknek mindazokat az értékeket és anyagokat, amelyek állami, társadalmi és szövetkezeti szervek, vállalatok, intézmények vagy polgárok tulajdonában voltak, mozdonyokat, vasúti kocsikat, traktorokat, gépkocsikat, történelmi emlékeket, múzeális értékeket és mindent, amit a háború folyamán az Egyesült Nemzetek területéről Magyarország területére szállítottak. 7. Magyarország kormánya és főparancsnoksága kötelezettséget vállal, hogy hadizsákmányként a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság rendelkezésére bocsát minden Magyarország területén lévő katonai tulajdont, beleértve a német flotta hajóit is. 8. Magyarország kormánya és főparancsnoksága kötelezettséget vállal, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság beleegyezése nélkül nem engedi meg semmiféle vagyon, beleértve az értékeket és valutákat is, kivitelét vagy kisajátítását, amely Németország vagy polgárainak tulajdonát, vagy általa megszállt országok területén lévő személyek tulajdonát képezi. Ezt a vagyont a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által előírt módon fogják megőrízni. 9. Magyarország kormánya és főparancsnoksága kötelezi magát, hogy átadja a Szövetséges (szovjet) főparancsnokságnak mindazokat a Magyarország dunai kikötőiben levő hajókat, amelyek az Egyesült Nemzetek tulajdonát képezik vagy képezték, függetlenül attól, hogy ki rendelkezik jelenleg ezekkel a hajókkal, abból a célból, hogy a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság ezeket a hajókat a szövetségesek közös érdekében a háború ideje alatt Németország ellen felhasználhassa. Ezeket a hajókat a háború után visszadaják tulajdonosaiknak. A magyar kormány teljes anyagi felelősséget visel a fentebb felsorolt vagyontárgyak megrongálásáért, vagy megsemmisítéséért, egészen azok átadásáig a szövetséges szovjet főparancsnokságnak. 10. A magyarországi és külföldi vizeken tartózkodó magyar kereskedelmi hajók a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság hadműveleti ellenőrzése alatt fognak állni a szövetségesek közös érdekében való felhasználása céljából. 11. Magyarország kormánya köteles rendszeres magyar pénzértékben pénzösszegeket kifizetni és árukat, üzemanyagot, élelmiszert stb. eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani, amelyekre a Szövetséges (szovjet) főparancsnokságnak, valamint a szövetségesek ama misszióinak és képviseleteinek, amelyek a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatban állanak, szükségük lesz. A magyar kormánynak szükség esetén biztosítania kell az ipari és szállítási vállalatok, posta, táviró, távbeszélő, rádió, erőművek, közművek, fűtőanyag és egyéb anyagraktárak felszerelését és munkájának szabályozását, azoknak az utasításoknak értelmében, amelyeket a fegyverszünet idején a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság, vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiad. (Lásd: melléklet 11. pontját.) 12. Azokat a károkat, amelyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának hadműveleteivel és az országok területének megszállásával okozott, Magyarország megtéríti Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Emellett - tekintettel arra, hogy Magyarország nemcsak megszüntette a háborút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadat is üzent Németországnak - abban állapodtak meg, hogy Magyarország az okozott károkat nem teljes egészben, hanem csak részben téríti meg. Ezt a kártérítést 300 millió amerikai dollárban állapították meg, amelyet hat év folyamán törleszt le áruban, gépekben stb. A kártérítés összegéből 200 millió amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járó kártérítés száz millió amerikai dollár. Magyarország megtéríti a károkat és veszteségeket, amelyeket a háborúban más szövetséges országoknak és azok polgárainak okozott. A kártérítés mértéke később nyer megállapítást. (Lásd: melléklet 12. pontját.) 13. Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy a magyar területen az Egyesült Nemzetek és azok polgárainak összes törvényes jogait és érdekeit illetően a háború előtti helyzetet állítja vissza és teljes épségben visszaszolgáltatja azok tulajdonát. 14. Magyarország közre fog működni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásban és az ítélkezésben. 15. Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy haladéktalanul feloszlatja a Magyarország területén működő összes Hitler-érzelmű, vagy más politikai, félig katonai és egyéb politikai szervezeteket, amelyek az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytattak és a jövőben sem tűri meg ilyen szervezetek felállítását. 16. Időszaki, vagy egyéb irodalmi termékek kiadása és terjesztése, színielőadások rendezése, mozgófényképek bemutatása, rádiószolgáltatás, távbeszélők működése a Szövetséges (szovjet) főparancsnoksággal való megegyezés alapján történik. (Lásd: melléklet 16. pontját.) 17. Magyarország polgári közigazgatása visszaállíttatik Magyarországnak mindazon területén, amely az arcvonaltól nem kevesebb mint 50-100 kilométerre fekszik, a helyi viszonyoktól függően. Emellett a magyar közigazgatási szervek kötelezik magukat, hogy a béke és közbiztonság helyreállítása érdekében végrehajtják a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság és Ellenőrző Bizottság utasításait, amelyeket a jelen fegyverszüneti feltételek biztosításának céljából adnak ki. 18. A fegyverszünet egész időtartamára Szövetséges Ellenőrző Bizottságot létesítenek Magyarországon, amely szabályozza és ellenőrízni fogja a fegyverszüneti feltételek végrehajtását a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság elnöksége alatt Nagybritannia és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a fegyverszünet hatályba lépésétől a Németországgal folyattott hadműveletek befejezéséig terjedő időben a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság fõvezetése alatt fog állni. (Lásd: melléklet 18. pontját.) 19. A bécsi döntőbíróság 1938 november 2-án kelt határozatai és az 1940 augusztus 31-i bécsi döntés ezennel érvénytelennek nyilváníttatnak. 20. Jelen feltételek aláírásuk pillanatában hatályba lépnek. Megköttetett Moszkvában, 1945 január 20-án egy példányban, amely megőrzés végett át lesz adva a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok kormányának orosz, angol és magyar nyelven, azzal, hogy az orosz és az angol szöveg hiteles. A jelen megegyezés láttamozott másolatát a mellékletekkel együtt a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok kormánya át fogja adni mindazon kormányoknak, amelyek nevében a jelen egyezmény aláíratott. A Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok Kormányainak megbízásából: K. VOROSILOV Magyarország Ideiglenes Kormányának megbízásából: GYÖNGYÖSI JÁNOS VÖRÖS JÁNOS BALOGH ISTVAN MELLÉKLET Egyrészről a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok, Nagybritannia Egyesült Királysága és Észak-Irország és az Amerikai Egyesült Államok, másrészről Magyarország között a fegyverszüneti feltételekről Moszkvában 1945. január 20-án aláírt megegyezéshez: A) Melléklet az elsõ ponthoz. A magyar katonai parancsnokság a Szövetséges (szovjet) Főparancsnokságnak az utóbbi által megjelölt időn belül átad minden rendelkezésre álló adatot a német fegyveres erőkről, valamint a német katonai parancsnokság terveit, a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok és az Egyesült Nemzetek ellen indított hadműveletekről, épúgy vázlatokat és térképeket és minden hadműveleti okmányt, amelyek a német fegyveres erők tevékenységére vonatkoznak. A megegyezés elsõ pontja szerint foganatosítandó rendszabályok a magyar területen található német polgárok internálására vonatkozólag nem terjednek ki, ugyanezen állam zsidó nemzetiségû alattvalóira. B) Melléklet a 3. ponthoz. A megegyezés 3. pontjában említett együttműködés a magyar kormány és Magyarország katonai főparancsnoksága részéről arra vonatkozik, hogy a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság rendelkezése szerint a fegyverszünet idejére azok használatára, a katonai szükségletek követelményeinek megfeleően átengednek minden magyar katonai, légi és folyami katonai fegyverzetet és berendezést, kikötött kaszárnyákat, raktárokat, repülőtereket, öszeköttetés eszközeit, meteorológiai állomásokat teljesen helyreállított állapotban és az azok kiszolgálására szükséges személyzettel. C) Melléklet a 11. ponthoz. A magyar kormány és a Szövetséges (szovjet) Főparancsnokság által meghatározandó idő alatt és feltételek mellett minden magyar területen található valutát, amelyeket a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság bocsájtott ki, felvásárol és megvált, és az ilyen módon bevont valutákat késedelem nélkül átadja a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak. A magyar kormány a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélye nélkül nem engedi meg magyar külföldi követelések vagy magyar belső követelések átadását idegen államoknak, vagy idegen alattvalóknak. D) Melléklet a 12. ponthoz. Részletes megnevezése és félesége azon áruknak, amelyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának a 12. pont szerint szálít, valamint ezen szállítások pontosabb határideje évek szerint, az illető kormányok között létrehozandó külön megegyezés szerint lesznek meghatározva. Ezen szállítások az 1938. évi árak szerint foganatosíttatnak a következő felárral: ipari felszerelésre 15 %, a többi árura 10 %. A kártérítés kifizetésénél, mely a megegyezés 12. pontjában nyer szabályozást, az elszámolás alapjául az amerikai dollár szolgál a megegyezés aláírásának napján feltüntetett aranyparitás szerint, azaz 1 uncia aranyért 35 dollár. A 12. pont alatt felsoroltakkal kapcsolatban az értendő, hogy a magyar kormány a csehszlovák és jugoszláv területek lakossága részére, amelyek a magyar támadás következtében kárt szenvedtek, haladéktalanul rendelkezésre bocsátja azokat az élelmiszereket és egyeb felszerelési tárgyakat, amelyek helyreállításra és segítségnyújtásra szükségeltetnek. Ezen szállítások mértéke a három kormány közti megegyezés révén nyer szabályozást és úgy tekintetik, mint a károkért és veszteségekért Magyarország részéről Csehszlovákiának és Jugoszláviának fizetendő kártérítésnek része. E) Melléklet a 16. ponthoz. A magyar kormány kötelezi magát, hogy rádió, távíró és postaösszeköttetést, levelezést, sifrírozott levelezést és futárszolgálatot, valamint a Magyarország területén lévő külföldi követségekkel, küldöttségekkel és konzulátusokkal való összeköttetést azon előírás szerint valósítja meg, amelyet a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság határoz meg. A fegyverszüneti feltételekre vonatkozó megállapodás 18. pontjával megegyezőleg felállítandó Szövetséges Ellenőrző Bizottságra hárul a fegyverszüneti feltételek pontos teljesítésének ellenőrzése. A magyar kormány és annak minden szerve köteles a Szövetséges Ellenőrző Bizottság minden utasítását, amelyek a fegyverszüneti feltételekre vonatkozó megállapodásból kifolyólag adódnak, teljesíteni. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság speciális szerveket, illetve szekciókat állít fel, azon funkcióknak megfelelőleg, melyekre megbízatást nyer. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság ezen kívül Magyarország különböző részeiben elhelyezheti saját tisztjeit. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság állandó székhelye Budapest lesz. Moszkva, 1945. január 20. JEGYZŐKÖNYV a Magyarországgal kötött fegyverszüneti megállapodáshoz A magyar kormánnyal kötött fegyverszüneti megállapodás áláírásának alkalmából, az azt aláíró Szövetséges Kormányok megegyeztek: 1. abban, hogy "hadianyag" kifejezés, amelyet a 7. pontban használnak úgy tekintetik, mint amely magában foglalja mindazon anyagot és felszerelési tárgyat, amelyet az ellenség hadi, vagy félig hadiegységeinek, vagy tagjainak használatában voltak, vagy használatára voltak kijelölve. 2. a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak a fegyverszüneti megegyezés 9. pontja értelmében a magyar kormány részéről átadandó hajók felhasználása és a tulajdonosoknak való átadás terminusa külön elbírálás és szabályozás tárgya lesz a Szovjetunió Kormánya és az érdekelt Szövetséges Kormányok között. Készült Moszkvában, három példányban, mindegyik orosz, angol és magyar nyelveken, azzal, hogy az orosz és angol nyelvű szövegek tekintendők hiteleseknek. 1945. január 20-án A Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok Kormányának meghatalmazásából V. DEKANOZOV Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya nevében V. A. HARRIMAN Nagybritannia Egyesült Királyság nevében: D. BALFOUR Теги: Королевство Венгрия, Государственные документы |